Sokszor halljuk, hogy egy lakás felújításának sosincs vége.
Ezzel a kijelentéssel kezdek nem egyet érteni. Igen, elhúzódhat a felújítás, különböző személyes okok miatt, de nem hinném, hogy bárki szándékosan tenné ki magát folyamatosan kosznak, és az ide-oda pakolgatásból adódó fejetlenségnek.
Aki éppen otthont készül vásárolni, az jól fontolja meg: nem érdemes foltozni azt a lakást/házat! A nagyobb munkálatokat – például konyha, fürdőszoba és fűtésfelújítás –, egyszerre kell elvégezni. Ez azért fontos, mert az egyik szakember munkáját tönkre teheti a másik (később jövő), illetve kiderül, hogy a szerelvény nem jó helyen van, vagy éppen vissza kell bontani valamit, hogy beférjen az új installáció.
Mivel nekünk nem volt egy darab bútorunk sem, nem kellett a meglévőkhöz választani az újat. Mégis, ha újrakezdeném, türelmesebb lennék. (Vásárláskor a lakás így nézett ki.)
Rosszul gondoltam például, hogy a falak színét előre ki tudom találni. Valójában csak választottam egy színt a katalógus képei, a dobozon levő színfolt, vagy éppen a nyaralásunk emlékei alapján, de ez nem biztos, hogy megfelel az adott szoba kívánalmainak. Már nem így tennék. Fehérre, minden falat fehérre, hogy tiszta lappal indulhassunk és az otthonunk bemutatkozhasson nekünk!
Természetesen azért vagyok ilyen felkészült, mert megint felújítunk. Az utolsó nagyobb lépés a tavalyi fűtésfelújítás volt. Erre az évre maradt a konyha csempézése (lásd: nyitó fotón), beépített szekrények rendelése, beltéri ajtók cseréje, folyosó rendbehozatala, néhol a falak újrafestése, és extra csemegének a bejárati ajtó cseréje is.
1. A legkisebb hálószoba: most olívazöld fallal (is) büszkélkedik. Egyelőre tárolásra használjuk.
2. Hálószoba: átépített, tolóajtós szekrénnyel, új tapétával, falfestéssel és redőnnyel
3. Vendégszoba: itt a beköltözés óta nem sok minden változott, kivéve, hogy a rejtett szekrényéből kikerült a víztartály.
4. Nappali: amely 2 éves ittlétünk alatt két szőnyeget és két falszínt is kapott. A régi erkélyajtó helyét befalaztattuk, hogy jobban berendezhető helységet kapjunk.
5. Fürdőszoba: két szűk térből hoztuk össze egy picit normálisabb méretűre
6. Konyha: az ablakokon és a falakon kívül mindent kicseréltünk!
7. A konyha L alakját az előző tulaj által beépített erkélye adja. Szeretjük, mert a hajdani terasz adja a helyet a hűtőnek, szárítógépnek és boilernek. A fürdőszoba ablaka ide néz, de a furcsaságot egy jól megválasztott redőnnyel ellensúlyozzuk.
8. Cipőszekrény: a legújabb büszkeségünk.
9. A hajdani széntárolóból lett kabátakasztó.
Rombolással kezdtünk. A bejárati ajtó melletti beépített szekrénynek mennie kellett. A "feltárások" során megtaláltuk a régi szénbedobó nyílást*, amiből kulcstároló szekrény lett.
Ilyen lett az átalakítás után.
A széntároló felső lapját valamilyen oknál fogva vasbetonból építették. Alapvetően ez nem lenne gond, de az már igen, hogy beépítették a szekrény mögötti szoba falába. A nap végén vettük észre, hogy a vasbeton „polc” eltávolításával a szoba belső fala megrepedt, a vakolat lehullott. Még jó, hogy ez a szoba is rajta volt a felújítandó listán...
A nappaliban az ablak alá bekerült egy szigetelő ablakpárkányt. (Előtte műanyag panel képezte a falat, még nem sikerült rájönni, hogy a hatvanas években miért ez volt a menő dolog errefelé, de több helyen is láttunk hasonlót.) Kijavíttattuk a plafon egyenetlenségeit, levetettük a ’kandalló’ zöld márványlapját, újra rakattuk a padló menti fűtéscsöveket takaró dobozt, és bedobozoltattuk a szoba felső sarkában futó csöveket.
A plafont fehérre, a falakat az előző színnél három árnyalattal világosabbra festettük. A régi kazán helyére beépített szekrény kerül. Nem nagy, de arra éppen jó, hogy dvd-ket, karácsonyfa díszeket és egyebeket elpakolhassak szem elől. Megérkezett az új padlószőnyeg is. A britek nagyon értik a padlószőnyeg művészetét, tudják mi az a talaj hidegség, és mindig javasolnak megfelelő alsó szigetelőt.
A végeredmény egy friss, modern nappali lett. Még be kell szereznünk egy kávézóasztalt, egy állólámpát, egy fotelt vagy lábtartót és persze függönyt.
A következő állomás a legkisebb szoba volt. Talán emlékeztek rá, itt az egyik fal pávakék volt. A mai napig szeretem ezt a színt, de a szoba északi fekvésű, napfény sosem éri, így minden világosságot elszippantott a kék fal. A festékvásárláskor éppen akció volt, és választhattam egy doboznyit ingyen. Tanulva a hibából, az ablak melletti falat meghagytuk világosra, és az egyik belső sarok pompázik az ingyenes olíva zöldben.
Ezután jött a mumus: a bejárati ajtó. Amikor beköltöztünk, őszintén hittem benne, hogy menthető. Hetekig vakartam, faragtam, csiszoltam a több réteg festéket róla. Eltelt azonban egy év, és a tok olyannyira elavult, hogy a zárt ajtó is szinte lebegett a huzatban. Utánanéztünk, hogyan lehetne javítani, de végül kénytelenek voltunk az egész ajtót tokostól kicserélni. Az új ajtónk csendesen záródik, ráadásul a postanyílás is szigetelt. Öröm hazaérni!
A folyosóra nem akartunk tapétát, de kiderült, hogy az ajtók feletti illesztések mindig repedeznek majd egy kicsit. Azt mondják, ez természetes, abból adódik, hogy mozog a ház. A legbiztosabb megoldás a tapéta, megfelelően vastag béleléssel (lining paper).
Hosszas huzavona és rengeteg tapéta minta beszerzése után sikerült kiválasztani a legmegfelelőbbet a folyosóra. A nyertes Onyx Prism Flock falfedőt a Prestigious Textiles gyártja. Érdekessége, hogy a fekete háromszögek bársonyszerű anyaggal vannak bevonva (ezt hívják flock-nak). A minta sűrűsége miatt nem akartam mindkét falat betapétázni, így csak arra az oldalra került, amelyikre belépéskor esik a tekintet. Olyan színt és mintát szerettem volna, ami kicsit meghökkent, ami mutatja, hogy kérem szépen, ez nem csak egy lakás, ez A Mi Lakásunk!
A tapétával egy időben megérkezett a beépített szekrény. Még nem jártam olyan angliai házban, ahol a bejárati ajtó mellett lett volna kabátakasztó, vagy cipőszekrény. Ha ti igen, akkor feltétlen meséljetek nekünk róla! A sorházakban szinte mindig a lépcső alatt alakítanak ki a kabátoknak egy eldugott szekrényt, a lábbeliket általában a hálószobájukban tárolják, csak néhány darab marad az előszobában.
Alapos mérés után kiderült, hogy a készen megvásárolható szekrények nem férnek be hozzánk. Szerencsére találtunk egy céget, akik vállalták, hogy 6 héten belül leszállítják az általam megtervezett bútort. Végre nem kellett kompromisszumot kötni. Lerajzoltam, elmagyaráztam, javasoltak, és azt vagy elfogadtam, vagy együtt kerestük tovább a tökéletes megoldást.
Összefoglalva a fentieket, most már tényleg az utolsó fázisba érkeztünk. És természetesen a végeredményt is bemutatjuk majd!
Kiss-Takács Kati
A lakás felújításáról sok részben meséltünk: a Nem Art Decor blog brit tudósítónk rovatában találod a cikkeket.
* Hihetetlen, de ezekben az emeletes házakban eleinte szénnel fűtöttek. Meghozták a szenet, és a bejárati ajtó melletti nyíláson át dobták be a szekrénybe. A szenet a lakók maguknak vitték el a nappaliig, ahol a kandallóban eltüzelték. A kihűlt hamut pedig a lépcsőházak fordulóiban lehetett ledobni. Ma már az összes szénbedobó le van csavarozva, és szekrényeket alakítottak ki a helyükön. A hamuledobó viszont a szemét kezelésében játszik szerepet: a háztartási hulladék a lépcsőfordulón át az eldugott gyűjtőbe kerül. A mi utcánkban tehát csakis újrahasznosítós kukák állnak, mert a rendes hulladék zárt ajtók mögött várja a heti elszállítást.
