Kissé száraz cikk következik, amely mégis életmentő lehet.
A modern kor mozgásszegény, főleg ülő életformája miatt statisztikai adatok nélkül is tudjuk, hogy a mozgásszervi betegségek igen nagy számban érintik a mai embert, azaz, egyszerűen fogalmazva, kicsitől-nagyig szenvedünk valamilyen betegségben e téren. Az ülő életforma és a mozgásszegény szavakat megnyomva a fentiek mellé még a helytelen munkaergonómia is felsorolható.
A téma olyan régóta foglalkoztat, hogy már az egyetemen oknyomozó cikket szenteltem neki. Mivel magam és több családtagom is érintett – tartáshiba, gerincferdülés, stb. – régóta nagy fontosságot tulajdonítok a helyes ágy-, szék- és asztalválasztás kérdésének.
Nem pusztán fontos része a megelőzésnek/rehabilitációnak, de leginkább ezen a pontokon kötődik a kérdés a lakberendezéshez. Azoknak, akik már észlelnek hátfájást vagy egyéb mozgásszervi rendellenességet érdemes mélyebben beleásniuk magukat a témába és felkutatni a személyre szabott megoldást. Ha rám hallgattok: mielőbb!
Milyen szempontok szerint válasszunk bútorokat?
1. Az ágy
A matrac meghatározó, hiszen a napunk közel egyharmadát alvással töltjük. Életkortól függetlenül érdemes figyelni a választásra: ne legyen túl kemény, se túl puha, ne süppedjen középen. Vegye fel a test formáját annyira, hogy a gerinc oldalfekvéskor is egyenes maradjon. Jól szellőző, antiallergén anyagot válasszunk, természetes borítással. A karbantartás nagyon fontos: a rendszeres portalanítás mellett forgatni kell mind a matracot, mind az azt tartó ágyszerkezetet – általában rugalmas lécrendszer, keretben –, hogy ne fáradjon meg egyik sem, és ne álljon be egyféle tartásba. A termékkínálatban sokféle biomatrac szerepel, érdemes alaposan tájékozódni.
2. Szék és helyes tartás
Mára széleskörű irodalma van a témának, és rengeteg megoldástípus született, a hagyományos ülőbútorok mellett: van, aki térdeplő széket használ, van, aki állva dolgozik, van, aki labdán ül. Mindezekre nem térek ki, viszont igyekeztem összeszedni a paramétereket, amelyek segítenek beállítani a bútorok magasságát*.
Az irodai székek fontosabb paraméterei:
- Állatható magasság, az ülőlap magassága: 42-54 cm
- Ülésmélység (a háttámla vagy deréktámla állításával) 35-42 cm
- Domború háttámla, a gerincoszlop ágyéki tájékának megfelelő helyen (lumbáltámasz)
- A háttámla magassága lehetővé teszi a laza testtartásban történő munkavégzést, nem korlátozza a vállízület mozgását
- A szék rugózása a leülés során csillapítja a gerincre ható lökést
- A kartámaszok magassága állítható, hogy a széket a munkaasztal lapja alá tolhassuk
- Az anatómiailag helyesen kialakított ülésfelület formája és dőlése megakadályozza az előrecsúszást
- Az ülőfelület enyhén homorú, 40x40 cm nagyságú
- Párnázott ülőfelület és háttámla – a túl puha kárpitozás kerülendő, az ülőlap első éle lekerekített
- Személyre szabott ülőmagasság, ülésmélység
A monitor beállítása:
- a monitor felső éle szemmagasságba kerüljön, hogy a gerinc természetes görbületét figyelembe véve, enyhén megbillentett fejjel nézhessük
- úgy döntsük meg, hogy a tekintet merőleges essen a képernyő közepére
- 40-60 cm távolságból nézzük a monitort
- körülötte matt felületek legyen
- az ablaktól messzebb, arra merőlegesen helyezzük el a monitort (még akkor is, aha a magazinban az ablak elé teszik az íróasztalt)
- az ablak legyen árnyékolható
- kellő hely szükséges a csukló feltámasztásához, és fontos, hogy semmilyen irányba se feszüljön
A munkaasztalt mindezek alapján már ki tudjuk választani. Döntő jelentőségű, kellő hely legyen a lábak és szék mozgásának, és, hogy a derékszögben tartott könyökünk laza tartásban nyugodhasson az asztallapon vagy kiegészítő egy kartámlán munka közben.
Összefoglalásképpen egy hasznos ábra, hogy mire figyeljünk.
Torna, gyógytorna
A monoton ülőmunkát érdemes időnként megszakítani, óránként 10 percre mindenképpen ajánlatos. Vannak olyan gyakorlatsorok, amelyek ennyi idő alatt el is végezhetők. Ha viszont kialakult már valamilyen deformitás, vagy kezdődő fájdalmakat észlel az ember, irány az orvos. Emellett hasznos gyógytárnát is elkezdeni. Ez az egyszerűnek hangzó felhívás valójában nagyon nehéz feladat**. Anélkül, hogy belemennék a magyar egészségügy helyzetébe, csak annyit mondok, hogy több évembe telt megtalálni a megoldást. Jó tapasztalataim voltak a Mckenzie tornával és a Sportkórházban. Utóbbiban Dr. Bondár Gábor főorvos úr és Nagy Kati gyógytornász például csodákat művel, de még sokan mások, ez egy nagyszerű kórház.
Hasznos és szép
Legalább ilyen nehéz feladat mindezen tudás birtokában jó és szép bútort választani. Az irodabútorok a legtöbb esetben sem nem tetszetősek, sem a felsorolt ergonómiai szempontoknak nem tesznek maradéktalanul eleget. Mindehhez még olcsónak sem mondhatók. Előttünk is ott a kihívás, hogy ezt a kérdést megoldjuk, találjunk 2 jó széket és egy munkaasztalt. Utóbbit éppen ergonómiai okokból kell lecserélni.
* A nagyobb cégeknél a munkaállomásokat személyre szabják. Ha nem ilyen helyen dolgozol, szabd személyre magad, hogy a lehető legalkalmasabb legyen napi 8 órás tevékenységre. Ha a munkaadó nem figyel arra, hogy óránként 10 perces szüneteket iktasson be, figyelj erre te magad. A megfelelő fizikai tér, a fényviszonyok, hőmérséklet, és több további tényező együttesen adja az ideális munkaállomást, de a bútorokra szorítkozva a következők nagyon fontosak.
A fentiek ülőmunkára vonatkoznak, de minden munkatípusnak megvan a helyes ergonómiája, amit érdemes kikutatni és alkalmazni.
** Az volna az igazi, ha
forrás: BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék, Tudásbazis, Swallowofficesupplies, Pinterest
