Nyáron szerencsére több friss gyümölcshöz és zöldséghez jutunk. Azt is tudjuk, hogy nem csak az ehető részek hasznosak, a maradékból jó kis anyagot készít a természet, ha segédkezet adunk hozzá. Kiss Renáta cikke.

Remélhetőleg sokaknak megjött a kedve a komposztáláshoz a múltkori bejegyzés elolvasása után. Ha vannak kérdéseitek, kétségeitek, forduljatok hozzánk (elérhetőségek a cikk alján)!

Veronikának ígértem, hogy utána nézek, van-e jó megoldás teraszra, balkonra, vagy akár a lakásba, ha valaki annyira tudatos, hogy kert híján ezen körülmények között is elkezdené a komposztálást. Hát egyelőre sajnos még nem találtam olyan megoldást, amit jó szívvel ajánlanék. A beltéri komposztálók (mert azért kapható ilyen) adalékanyagok segítségével előkezelik a szerves anyagot, de a kapható vödrökben a folyamat nem tud teljes egészében végbe menni, ezért idővel ki kell juttatni egy „rendes” komposztálóba.

raklap_komposzt.jpg

Marad tehát a klasszikus módszer: az udvar vagy a kert vége. Korábban nem esett szó róla, hogy van néhány olyan eszköz, amelyekre már a kezdő komposztálónak is szüksége van – az edényzeten túl. Konyhai hulladék beltéri gyűjtésére kell egy kis edény (lehetőleg fedeles), amelyben gyűjtöd a komposztdombra valókat, hiszen nem célszerű minden almacsutkával kirohangálni. Nálunk ezt a funkciót egy kekszes vödör tölti be (1,2 kg kakaós háztartási keksz tárolásával kezdte a pályafutását), de lehet saját kis kukád is erre a célra, vagy (nem karton) doboz, szóval nem kell nagy beruházásra gondolni.

Aztán kell még:

  • Vasvilla, ásóvilla, ásó a forgatáshoz: a bomlás gyorsítása érdekében időnként (2-3 havonta érdemes)
  • Metszőolló: a nagyobb darabok felvágásához (minél kisebb a méret, annál gyorsabban lebomlik)
  • Rosta: a kész komposzt szétválogatásához
  • Talicska: ezzel viszed majd a kész komposztot a helyére

Kezdetnek ennyi elég is. A nagyobb darabok (nyesedék, venyige, gallyak) aprításra aprítógépet is vehetsz – megéri, ha nagy a gyümölcsös vagy a sövény – de érdemes utána nézni, lehet-e kölcsönözni a környékeden.  

kerti munka.jpg
A bűvös szén/nitrogén arány

Akkor lesz jó a komposztunk, ha ötvözzük benne a barna és száraz (szénnel teli) és nedves, zöld (nitrogén dús) összetevőket. Ez a bűvös C/N, azaz szén/nitrogén arány – amely szakértők szerint 25:1-hez arányban jó (legyen több a száraz). Tehát ha sok a konyhai hulladékunk, tegyünk hozzá szalmát, fűrészport, fakérget. Adaléknak még alginitet, földet, szerves trágyát is adhatunk hozzá. A piacon már kaphatóak olyan mikroorganizmus készítmények, amelyet segítik az érést. Valószínűleg hatásosak, de mi még sosem alkalmaztuk ilyen csodákat. . Viszont a fűrészpor, szalma vagy fahamu – ez már ment bele –, javítja a komposztunk minőségét. Fontos a nedvesség is (levegő és víz kell a jó bomláshoz) – legyen nedves, de ne tocsogjon. A nyílt rendszereket a csapadék általában karbantartja, a zárt komposztálókban időnként locsolni kell.

Na és miért is csináltuk mindezt?
Természetes azért, hogy kényeztessük kertünk, balkonunk növényeit.

A kész komposzt laza, földszerű kinézetű, az erdei avarra emlékeztet az illata. A komposztot felhasználás előtt át kell rostálni, ami kívül van a rostán, mehet a kertbe, ami még nem hullik át, az vissza a jó öreg komposztálóba, hogy legyen még ideje és helye tovább bomlani.

Ami kész, azt adhatjuk a növényeinknek (keverni kell földdel), hálásak lesznek érte. A kész komposzt (tulajdonképpen mesterséges humusz) olyan összetételben és állapotban tartalmazza a tápanyagokat, amelyeket a növények könnyen felvesznek.

compost2.jpg
Amennyiben számodra az esztétikum is fontos, tedd egyedivé a komposztálód környékét! Akkor néz ki jól, ha karbantartod, például azzal, hogy a rácsot befuttatod olyan növényekkel, amelyek ápolnak s eltakarnak – ez lehet dísztök, szagos lednek, futóbab és még sokan mások. Az is jó, ha maradék járólappal, bontott téglával kirakod a környékét, hogy minden időjárási viszonylatban meg tudd közelíteni a természet körforgásának mesterségesen létrehozott terepét.

Néhány hasznos link: a komposztálás persze a kertes házban élőknek a legegyszerűbb, de egy kis akarattal és szervezőerővel társasházakban is megoldható: ld. „Élj zölden társasházban” kisfilm
A témával kapcsolatos kérdésekre a Csalán Egyesületnél is szívesen válaszolunk, de a SZIKE,  a Humusz, vagy a Kötháló irodák országszerte szintén jó információ források.