A 3D tervezgetés közepette időzzünk el egy kicsit a konyhában. Ha feltenném a kérdést, kinek-kinek melyik a kedvenc helyisége a lakásában, hol szeret a legjobban ücsörögni, valószínűleg a "kényelmes fotel egy könyvvel", "egy pohár bor és egy kád víz" válaszok vinnék a prímet. Amikor magam végiggondolom, arra kell rájönnöm, hogy konyhakedvelő vagyok. Talán az az egyszerű oka, hogy Anyám nagy konyhájában nőttem fel. Gyerekkoromban nálunk leginkább ott zajlott az élet. Nem utolsó sorban azért is, mert remek konyhát vitt – nem elfogultság, ui. kézzel gyúrt tésztán, nyújtott rétesen, házi szörpökön, lekvárokon, saját baromfin, sódaron. stb. nőttünk föl.
Szóval a lakás közepe számomra a konyha lett. Leginkább onnantól kezdve, amikor végre megtanultam főzni – muszáj volt, hiába, ha az embert a legjobbra szoktatják, nem könnyen mond le róla.
Sokféle konyha tetszik (külön nagy összefoglaló cikkeket is szenteltem nekik: itt és itt), de leginkább azok, ahol le lehet ülni egy nagy asztal köré. És ami nem is annyira konyhás, inkább otthonos, kedélyes tér.
Megpróbáltam összeválogatni azokat, amik hordoznak valamit a leendő konyhánk hangulatából.
Szeretem a térelválasztóként használható vitrineket, amelyek egyben tárolásra is alkalmasak. Ha átlátszó, még jobb, növeli a térérzetet. Most különösen aktuális, hisz nekünk is van egy szép térelválasztónk.
Az egyszerű, letisztult terek is tetszenek. Az amerikai shaker konyhák, vagy a magyar és általában az európai paraszti konyhák ezt az irányt képviselik.
A fentiekből jól látszik, az egyik inspiráció a rusztikus, vidékies konyha. De lévén a miénk városi, polgári lakás, ezt erőltetettnek érzem. Persze nézegetni azért lehet, sőt!
Az alábbi példák szándékosan nem autentikusak, de megőriztek valamit a falusi konyhák hangulatából. Leginkább az üresen hagyott, képekkel, használati eszközökkel dekorált falak tetszenek.
A másik, és esetünkben sokkal reálisabb irány a nemkonyha konyha, ami inkább nappali, vagy szalonhangulatú. Ezeket nagyon szeretem, bár meglátásom szerint talán olyanoknak való, akik kevesebbet használják a konyhát.
Végül a bohém bisztrós vonal, ami a polgári ízlést csipetnyit megbolondítja kávéházakból elcsent, vagy éppen indusztriális ötletekkel.
Sajnos falfülkénk ezúttal sem lesz, pedig arra régóta vágyom. Helytakarékos, gyönyörű és praktikus megoldás.
Amikor az alábbi konyhát nézegetem, szívből sajnálom, hogy ez a végtelenül praktikus korszakom már elmúlt.
Az alábbi pedig a biztonsági megoldás, amit nemrégiben láttam, és meg is osztottam veletek. Nagyon tetszik. A biztonságit úgy értem, ha másra nem marad pénzünk. De én teljesen elégedett leszek egy ilyen ideiglenes megoldással. Pláne, ha még cink munkalapja is lenne...
Babarczy Veronika
