Hogyan inspirálnak a színek?
Több cikkünk volt már a témában, és most jöjjön egy gyakorlatias összefoglalás arról, miként hatnak ránk, befolyásolják a koncentrációs képességünket, a kedélyünket, sőt, az étvágyunkat is.
Másként viszonyulunk a színekhez a különböző életkorokban, de országonként is. Érdekes módon a színhasználatnak is megvan a maga történelme aszerint, hogy az emberiség éppen kedvelte vagy nem kedvelte az egyes színeket. Manapság újra felfedezzük, hogy a puszta esztétikai hatásnál jóval több, mélyebb jelentéssel is bírnak.
Éppen ezért nem lehet véletlenszerű a bennünket körülvevő színek megtervezése, hiszen erősíthetik és inspirálhatják az érzéseinket, más esetben megnyugtatnak, lecsendesítenek. Csak jól kell tudnunk használni őket!
A színek szerepe
Bármilyen tér esetében nagyon fontos a személyes színpreferencia. Egy lakásnál pláne! Ugyan mindnyájan másként viszonyulunk a színekhez, mégis megfigyelhetők jellemző színkedvelések. Ez egyrészt az életkorunk szerint változik: a kisgyerekek például rajonganak a tüzes pirosért, szokás is a bölcsőbe piros textilt kötni.
A felnőttek viszont szívesebben látnak törtebb árnyalatokat maguk körül. A nők a sárgákat és ibolyákat kedvelik. A férfiak inkább a kékeket és a zöldeket. Az élethelyzet, a karakter, sőt a földrajzi helyzet is befolyásolja a színkedvelést.
A tervezésnél ügyelni kell az egyes színekhez tartozó asszociációkra. A különböző színek különböző érzelmeket, hangulatokat idézhetnek fel, de nem csak az egyéni tapasztalataink, hanem az emberiség kollektív színélménye is tovább él bennünk. Például a kék ösztönösen az égboltot, vörös a tüzet, narancssárga a napfényt juttatja eszünkbe.
Színtörténelem
Az emberiség története során a színpreferencia a meleg színektől a hideg színek irányába változott. Azt is tudjuk, hogy a régi idők embere nagy áldozatokra volt képes egy-egy új, szép színárnyalat megszerzése érdekében. Hatalmas utakat tett meg távoli festékbányákhoz, és sok helyütt a festékanyag nagyobb értéknek számított az aranynál. A színek történelmi őskora a vörös korszak volt, hogy azután fokozatosan átadja a helyét a kéknek.
Érdekes, hogy a sárga kedvelése az idők során nem változott. Bizonyított, hogy a szem színmegkülönböztető képessége folyamatosan fejlődik, a színárnyalatok száma, amit ma látunk, messze meghaladja, amit pár száz éve elődeink láthattak.
Hogyan éljünk (együtt) a színekkel?
Érdemes tudatában lenni az olyasféle élettani hatásoknak, mint hogy a kék lázcsillapító hatású, csökkenti a fájdalomérzést, vérnyomást. Egyre többet alkalmazzák iskolákban, ahol pozitív hatással van a koncentrációs képességre és a szellemi teljesítményre.
Az ibolya kedvezően hat a szívműködésre, a vörös pedig izgatóan az idegrendszerre, növelve a vérnyomást, a pulzusszámot. Gyakran találkozni vele éjszakai szórakozóhelyek domináns színeként. A narancssárga kedvezően befolyásolja az emésztőszervek működését, csökkenti az anyagcsere zavarait, a citromsárga az agytevékenységet serkenti. A sárgáról általában elmondható, hogy fokozza az étvágyat, ezért alkalmazzák előszeretettel éttermekben – nem véletlen, hogy számos gyorsétteremlánc jellegzetes színe.
A zöld pedig nyugtatóan hat az idegrendszerre, csökkenti a vérnyomást, tágítóan hat az erekre.
Míg a lázas beteg irtózik a narancsszínű környezettől, az öregek, a fázékony, vérszegény emberek szeretik. A szangvinikus alkat kedveli a cinóbervörös és krapplak környezetet, miközben a depressziós beteggé lesz tőle. Ő a zöldet és a sápadt violákat szereti.
Más színek hatnak ránk hideg, téli környezetben, mint nyáron, mást szeretnek a magas helyen és mást a síkságon lakók, mást az afrikaiak, mást a franciák, mást a magyarok. Megfigyelések igazolják, hogy bizonyos betegségek tünetei kiegészítő színterápiával is javíthatóak.
Ma már számtalan iskolája van a színek használatának. Egy érdekes és gyakorlatias módszer a színpreferencia évszakok szerinti analízise, amit ki-ki maga is alkalmazhat úgy, hogy az ősz, a tél, a tavasz és a nyár színeit vizsgálva dönti el, melyik az a színcsoport, amelyet leginkább kedvel. De izgalmas az egyes színek vizsgálata is: melyeket szeretjük és látnánk magunk körül szívesen, s ezek miként társíthatók egymással. Az élettani hatások ismerete pedig megkönnyítheti az egyes helyiségek funkciója szerinti színválasztást.
Amikor már kiválasztottuk a majdani festéket, érdemes próbát tenni vele egy nagyobb felületdarabon – ez pedig ne piciny próbafelület vagy színminta legyen, hanem kellőképpen nagy ahhoz –, hogy megfigyelhessük a választott szín viselkedését különböző napszakokban, fényviszonyokban. Sok hibás döntést elkerülhetünk ilyen próbával.
Vigyél színt a munkába
Az ergonómia tudománya és a környezetpszichológia vizsgálja a munkahelyek ideális kialakítását is, amelyben a színeknek is fontos szerep jut. Tudjuk például, hogy ipari környezetben zaj- és hőérzet módosítók lehetnek, előbbiben a zöldek, utóbbiban a kékek jeleskednek.
Irodák esetében azt figyelték meg, hogy nem jó egyetlen színt használni, hiszen a különböző helyiségekben más és más munkafolyamatok zajlanak. A fogadóhelyiségek, a tárgyalók, maguk az irodák különböző funkciókat töltenek be. Semleges színek, tompa megvilágítás esetében gyorsabban fáradunk. Ilyenkor főleg a kéket és zöldet hiányolja szervezet. Egy növény puszta látványa, akár képen, jót tesz a kedélyünknek. Sokat javít a fehér fény alkalmazása, akkor is, ha vannak a helyiségben ablakok.
A halványsárga segíti leginkább az éberséget és koncentrációt. 
Ugyan nem alkalmazzák gyakran munkahelyi környezetben, de a türkiz inspirál, segíti a találékonyságot, a kreativitást. Viszont ha túl sok, határozatlansághoz vezethet. Általában igaz, hogy egy szín 70%-nál nagyobb arányú használata nem javasolt.
A világoskék segíti a kommunikációt, a barna a strukturáltságot, a megbízhatósághoz vezet közelebb. A történelmi korokban oly kedvelt bordó kifinomult légkört teremt, ami nagy teljesítményekre inspirál. Például egy ügyvédi irodában kiváló lehet.
Az ibolya erős nyugalmat áraszt, meditatív, ezért munkahelyen kerülendő. A lila viszont szintén inspirál takarékosan kell használni, ahogyan a pirosat is, fruszráltak és agresszívek lehetünk tőle.
A narancssárga barátságos, motivál, segít fenntartani az érdeklődést, kitartást, jó a fáradtság ellen. A zöld csupa optimizmus, nagylelkűek és engedékenyebbek vagyunk tőle.
Szín-akadémia – röviden a gyakorlatban való alkalmazásról*
KÉK
Inspiráló, spirituális, friss, megtisztító, nyugodt, bölcs, szeretetteljes, érzéki, türelmes, segítőkész, megbízható.
LILA
Idealista, nagyratörő, gyógyító, védelmező, bensőséges, tiszteletre méltó, igazságkereső, mágikus.
RÓZSASZÍN
Romantikus, rejtélyes, csábító, izgalmas, gyengéd, nyugtató, ellazító, pihentető.
PIROS
Energikus, erős, magabiztos, vibráló, szabadgondolkodó, merész, elszánt, független.
NARANCSSÁRGA
Bátor, felvillanyozó, intellektuális, magabiztos, törekvő, állhatatos.
SÁRGA
Vidám, jókedvre derítő, gazdag, Pazar, expresszív, ünnepélyes, megfontolt.
ZÖLD
Természetes, megújuló erejű, tápláló, optimista, energikus, kiegyensúlyozó, felfrissítő, harmonikus, nyugtató.
Térérzet
A lakásban való használathoz fontos ismernünk a színek térérzet módosító hatását. Alapvetően a meleg színek közelítenek, a hideg színek távolítanak – ezért ajánlatos a kisebb helyiségeket fehérre, de legalább is világosra festeni.
Fontos továbbá azt is, hogy a szín mindig az őt körülvevő társaival együtt hat a térben. Hajdani rajzórai ismeretekből emlékezhetünk rá, hogy fekete alapon a sárga szín előrelép, a lila belesüpped az alapba, a többi szín pedig e kettő között helyezkedik el. Ugyanakkor fehér alapon ez a hatás megváltozik: a lila kilép az alapból, a sárgát pedig a fehér „visszatartja”.
Gyakorlatban: belső terek esetében egy helyiség mennyezetén a kékek és zöldek nagyobb mértékben térérzet növelőek, mint a padlón. Viszont a piros és a bíbortartomány színei a padlón kevésbé nyomasztóak, mint a mennyezeten.
Túl magas, túl alacsony? Fesd be!
Kedveljük, ha könnyen tájékozódunk egy belső térben, legyen az egy reptéri csarnok, vagy egy lakószoba. Szemünk azonnal érzékeli a falakat, a mennyezetet, a tér elemeit, amelyek segítségével eligazodunk. Viszont kellemetlen, ha a helyiség alapterületéhez mérten a mennyezet túl magas. Ezt a problémát is orvosolni lehet színnel. A túl magas mennyezet esetében a sötétebb (vagy más) árnyalat kellően „lenyomja” a lebegő födémet. Ösztönösen kedveljük, ha a fal színe harmonikus közép a padló és a mennyezet világossága között. Kevésbé kellemes, ha a fal sötétebb, mint a padló, és egyenesen nyomott érzésünk van olyan térben, ahol a mennyezet a legsötétebb.
Szín és tágasság
A fal és a padló színe megváltoztatja számunkra a tér méretét. Széles és alacsony helyiség falait előnyösebb telítettebb, sötétebb színre festeni, így jobban érezzük a tér volumenét.
Magas belső esetén a pillérek, tartógerendák színe különbözzék a fal, a mennyezet színétől. Rendkívül nagy térnél megnyugtatja a stabilitásérzetünket, ha a tartószerkezet erőteljes színű.
A ma különösen divatos, tagolatlan, nagyméretű belső tereket is érdemes színekkel megbontani, amelyek a különböző funkciókat is kijelölhetik: nappali, étkező, konyha, stb.
A tájolás és egyéb praktikák
A belsők színkialakítását az ablakok tájolása is befolyásolja. Északi helyiségben ne használjunk sok kéket, déliben sok pirosat, előbbiben a sárga, utóbbiban a zöld előnyös. Régi épületek mély ablakbélleteit fessük mindig fehérre. Ezzel nem csak megnyugtató hatást érünk el, érzékeltetve a fal tömegét, hanem a fehér felületről nagy mennyiségű fény jut a térbe, nem pedig színes reflex.
Kis helyiségekben nyugtalanítók lehetnek a nagy mintás, telített színű motívumok, és zavarják a berendezési tárgyak vizuális megjelenését is. A függőleges csíkos mintázat a helyiséget magasítja, a vízszintes hosszabbítja.
Babarczy Veronika
Készült korábbi cikkeink (itt és itt) felhasználásával.
*„A vörös: boldogság, öröm szenvedély, küzdelem, erő, harag, erőszak, gyűlölet, durvaság, őrjöngés; a narancsvörös: a hűség, becsület, erő, rémület, kísértés; a narancs: az erő, vidámság, figyelmeztetés, elragadtatás, öröm; a narancssárga: a boldogság, vidámság, extázis; a sárga: a sugárzás, remény, kitárulkozás, öröm, durvaság; a sárgászöld: a remény,ifjúság, jövő, frissesség, növekedés; a zöld: a béke ” (Saburo-Ohba japán szerző (On the color emotive value of Japanese people, Tokyo, 1963)
A cikk létrejöttében nélkülözhetetlen segítséget kaptam dr. Nemcsics Antal színkörnyezet tervezőtől, aki a Budapesti Műszaki Egyetem professzora, és maga is alkotó ember, festőművész. Tehát rendkívül sok szempontból tanulmányozta a színeket. Segítségével és kötete a Színdinamika felhasználásával készült a cikk.
