Majd elfelejtettem nektek beszámolni az idei konyhakiállításról.
Abszolút szabadon, látogatóként mászkáltunk kicsit, úh. a beszámoló tökéletesen szubjektív lesz, és ugye, megbocsátjátok, hogy a teljesség igénye nélkül mutogatom, mit láttunk, mi tetszett.
Először is az derült ki, a magyarok (egyelőre?) jobban szeretnek enni, mint berendezni. A standok nagyobb része konyhai eszközöket állított ki. Köztük szépeket is.
Pár standot külön is kiemelek, mert szerettem a dolgaikat. Először is a Forma Vivendit. Nem csak azért, mert legelsőként őket néztük meg, és nem is csak azért, mert eléggé kedvelem a néhol franciás, néhol az iparit idéző anyaghasználatukat, hanem azért is, mert jól kitalált összeszedett volt az egész, amit bemutattak.
Merőben más stílusú a következő kedvencem, a bulthaup standja. Elsőként egy fából készült mini konyhát befogadó szekrényüket láttam meg.
Azután a gyönyörű, letisztult fehér bútorukat, amely minden elemében elegáns. A férjem meglepve nézte a rajongásomat, hogy egy ilyen bútor lázba hozott, de minimálban is létezik olyan, amivel tudnék együtt élni. Íme az egyik példa rá:
Erre a standra is gondot fordítottak a berendezésnél.
Szerencsére a férjem is "választott" magának valamit. Ez a fotel 1.2 M forintba kerül.
Egy magyar cég terméke volt a harmadik kedvencem, a Franco&Stefano tömörfa bútora. Látszólag semmi különös, de ennek a bútornak tekintélye, anyaga van, szintén olyan darab, ami – úgy képzelem – könnyedén részévé válhatna a mindennapi konyhai munkámnak és szívesen használnám hosszú-hosszú évekig. A hozzá tartozó munkapult is igen tetszetős volt.
A Human Design Stúdió forgalmazza itthon azokat a Bacher márkájú bútorokat, amelyek szintén az anyagukkal bűvöltek el. Emellett elegánsak, egyszerűek és kényelmesek voltak. Nem szokványos méretű terekbe készültek, viszont afféle örökíthető családi darabokká válhatnak.
A szintén tömörfából készült bútorok sem nem robusztusak, nem nem nehézkesek. Nagyon ügyesen alakították ki az össze mozgatható szerkezetüket, fél kézzel nyithatsz ki egy óriási asztalt, vagy egy nehezebbnek látszó szekrényt.
Csináltunk pár fotót túlzásokról, de úgy döntöttem, nem rontom el az eddigieket. Hadd nézegessetek csak szépet.
Voltak még tetszetős apróságok is, ezekből is csak néhányat nézünk meg. Például egy szép corian munkapultot, hozzá szellemesen fával kiegészített "vágódeszkákat", vagy az úsztatott fából készült tárgyakat.
Alább az amúgy szép bőrkanapét azért nem fotóztuk, mert borzalmasan elbarmolták valami giccses festéssel szegényt.
És persze a kötés... Nem konyha ugyan, de nekem fontos inspiráció.
Ennyit gondoltam elmesélni. Nektek mi tetszett ebből a nagyon kis leszűkített kínálatból?
Babarczy Veronika