Kara László építész tervező korábban írt már a Nem Art Decor blogra. Ezúttal egy izgalmas kiállítás nyomán kapunk tőle összefoglalást a látottakról.
Múlt héten zárt a Kiscelli Múzeum Korszerű lakás 1960 kiállítása.
A múzeum templomhajója eleve fantasztikus térélményt nyújt, és a kiállítás is sok érdekességgel szolgált.
Az 1956 utáni évtizedben a kormány nagyszabású lakásépítési programot hirdetett: tizenöt év alatt hihetetlen mennyiségű, egymillió lakást kívántak felépíteni (kapcsolódó cikkünk itt). Mivel ekkora szám csak nagyipari technológiákkal, és típus lakásokkal volt elérhető, az Építési Minisztérium (akkor még volt saját minisztériuma az építésnek), nyilvános pályázatot hirdetett új épületszerkezetek, lakások és lakóépületek, lakásbútorok tervezésére.
A pályázaton díjnyertes épületeket fel is építették, ezek a lakóépületek ma is állnak Óbudán a hatalmas Szőlő utcai panelház árnyékában. Mivel a pályázaton az ország építészeinek legjava elindult, nagyon magas színvonalú tervek, és azokból felépült lakóházak születtek.
Az egyik díjnyertes, és később a legnépszerűbb lakástípust Mináry Olga tervezte. 
Ennek a háznak az egyik lakását a kiállításon eredeti méretében fel is építették. Az előírt szűkös alapterületet a tervezőnő úgy tette remek ötlettel élhetőbbé, hogy megvalósította az első kvázi szocialista amerikai konyhát. A kis lakásokhoz szorosan hozzátartozott a korabeli terebélyes bútorok lecserélése is, és ekkor tervezték a legszebb kisbútorokat.
Ennek egyik kiemelkedő darabja szintén egy női tervező Burián Judit nevéhez fűződik – az Erika szék.
Sajnos ezeket a lakásokat a pár éven belül megjelenő olcsó nagypaneles technológia teljesen kiszorította, és csak a rendszer kiváltságosainak szűkebb köre számára épültek fel az óbudai kísérlet színvonalas lakásai jobb kerületekben.
