Reméljük, nem egy hosszabb szappanoperának nézünk elébe ezzel a címmel...! Egyelőre optimisták vagyunk.
Legutóbb a facebook-on be kellett érnetek egy rövidke hírrel, hogy leszedtük a hirdetős molinót az ablakunkból, azaz eladtuk a lakásunkat.
Böjtös Kinga fotómontázsa a lakásunkról, a Lakáskultúrában megjelent cikkéből (2013. júl.-aug. szám)
Egy korábbi bejegyzésben elmeséltem, hogy azért kezdtünk bele a keresésbe, mert megtetszett nekünk egy kellően érdekes, nagyon lerobbant lakás. Sajnos az orrunk elől – meghatározhatatlan időre – visszavonták a piacról. De ha már így nekiindultunk – mert előbb-utóbb úgyis bekövetkezett volna – nézegettünk tovább és találtunk két másikat. Az egyiknél sehogy sem tudtunk megegyezni az árról (Tövis utca), a másiknál viszont éppen, hogy nagyon jól megegyeztünk (Áfonya utca), amikor is a mi vevőnk lépett vissza. Ez is elment tehát.
Már nyár vége volt, és nagyon hajlottunk rá, hogy egyelőre napoljuk el az egész lakásügyet, mert elakadtunk. Közben persze sok lakásnézőnk volt, de untuk, mert értelmetlennek tűnt a mutogatás.
Apropó lakásnézés!
Nemrégiben tele volt az internet egy bloggal, ahol nagy mennyiségben szedtek össze hirdetésekből brutálisan igénytelen lakásokat. Hosszasan taglalva persze, hogy nem is hittük, micsoda állapotok vannak, stb, stb. Pedig vannak kontrasztok kis hazánkban, amit mindenki ismer, aki a kis védett burkából valaha is kitette a lábát. Viszont arra jó az ilyen rácsodálkozás, hogy nyitogatja a szemet, talán változik valami... Itt és itt nézegethettek.
Visszatérve a mi esetünkre, annyit tudtunk hozzátenni az általános jobb közérzethez, hogy minden esetben tiszta, szép, rendezett lakásban fogadtuk az érdeklődőket. Az ágy bevetve, a mosdó, mosogató, gáztűzhely letisztítva, a szennyes zárt tartóban, a lakás kiszellőztetve.
Ezt a kis minimumot ajánlom mindenkinek. Egy pohár víz, limonádé vagy kávé is egész jól esik az érkezőnek. Hozzáteszem, minket soha nem fogadott így sehol senki.
A lakásunkat áprilisban kezdtük árulni, és eltartott egy ideig, amíg belőttük az árat. Úgy május közepétől ment élesben a dolog. Komoly (fizetőképes) érdeklődők akadtak, de különböző okok miatt mégsem lett adásvétel. Viszont jónak mondható, hogy úgy 4 hónap után, mostanára megelégedetten zártuk a dolgot*.
Ez alatt az idő alatt több ingatlanos megtalált minket, és találkoztunk igencsak sokféle képviselőjével a szakmának. Erről a témáról külön bejegyzés lesz hamarosan! Ahogy a jogi tudnivalókról is, mert azon a fronton is találkoztunk sok mindennel.
Most még csak annyit, hogy éppen várakozásban vagyunk egy újabb kinézett lakásra. Addig nem is mesélek róla. Viszont drukkoljatok nekünk, most igazán ránk fér!
* Hasznos összefoglalást találtok (ha picit tudálékos is) lakáseladási tanácsokkal: itt.
