Nyár végén jellegzetes és szinte képzőművészeti alkotásnak hat a tájban elszórt göngyölt szalmabálák látványa. Talán kevesen tudják, hogy ez az anyag építkezésre is alkalmas. Hogy miképpen? Kiss Renáta összefoglalja nekünk, sőt egy tanfolyamra is invitál, ahol mindez megtanulható!
Első hallásra talán nem tűnik túl biztonságosnak, és a „malacmeséből” kiindulva inkább az van belénk kódolva, hogy ilyet semmiképp ne építsünk. A meséken túl azonban van az a világ, ahol a szalma építőanyagként, szigetelőanyagként része lehet otthonteremtésünknek.
Szép képekért és hasznos tanácsokért látogasd meg ezt az oldalt, amelyet az én figyelmembe annak idején Zalatnay László (Zulu) barátom ajánlott. Ő és csapata Nyíregyházán (Energia és Környezet Alapítvány) már egy évtizede foglalkozik a kérdéssel – nem kevés sikerrel.
2003-ban Szombathelyen, a Zöld Mozgalmak Országos találkozóján, láttuk meg először férjemmel, hogy a szalma kitűnő építőanyag – az E-misszió Egyesület bemutatóján. Mivel akkor már sejtettük, hogy nem Szegeden járnak majd a gyerekek iskolába – szívünk a Dunántúlra húzott vissza – rögtön megvettük Novák Ágnes Szalmabála építészet című könyvét, amely nagyon meggyőző érveket sorolt a szalmaépítészettel kapcsolatban a passzív házat közelítő elképzeléseinkhez (passzív házat a bonyolult gépészete és a természetestől távoli mérnöki megoldásai miatt nem igazán szerettünk volna). Aztán az élet úgy hozta, hogy nagyon gyorsan el kellett készülnie a házunknak (a legidősebb gyerek elsős lett) – maradt a hagyományos tégla, megfelelő tájolással, délre nyitott nagy ablakfelületekkel, szigeteléssel, esővízgyűjtéssel és a napkollektoros elképzeléseinkkel. Ám ha te éppen építkezésen töröd a fejed és picivel több időt tudsz rászánni – gondolkodj el a szalmaépítészeten is! DE, hogy ne kelljen egyedül elindulnod az ismeretlenbe, szakmai segítséget is ajánlok. Ha van kedved, vegyél részt a szalmaépítős tanfolyamon, amelyre Nyíregyházán kerül sor szeptember 22-23-án. Részletek: itt.
Miért környezetbarát?
Az építőanyagok gyártása során nagy mennyiségű üvegházhatású gáz képződik, a bányászat, a vízfelhasználás és a szállítás következményei pedig még csak növelik ezt. Ráadásul műanyagokat, az emberi szervezetre ártalmas szintetikus anyagokat, vegyszereket is használunk az építkezések során, saját magunk egészségét és lakóhelyünk természetességét rontva ezzel. A szalmabála, a legtöbb építőanyaggal ellentétben, rendkívül jó hőszigetelő adottságokkal rendelkező helyi építőanyag, melynek megvásárlása, felhasználása környezetünk gazdaságát segíti, a vidék eltartó-képességéhez járul hozzá. Helyi termelésű építőanyag lévén nem kell szállítási költségekkel számolnunk, és mindeközben a szállításból adódóan szennyező anyagok sem kerülnek a levegőbe, azaz a pénztárcánk mellett a környezetünket is megvédjük a felesleges terheléstől. Magyarországon is vannak példák szalmabálás építkezésekre – ezeknél a házaknál jellemzően fa vázszerkezet hordozza a terheket, a szalma, pedig csak kitöltő falként és hőszigetelésként funkcionál.
Fő erénye ennek az alapanyagnak, hogy nagyon kedvező hőszigetelési tulajdonságai vannak, így sokkal olcsóbb a fenntartásuk mind a téli fűtési, mind a nyári hűtési időszakban. Egy hagyományos szabványos szerkezetekkel létesült épület fűtési energiaigényének csupán a harmada elegendő egy hasonló méretű szalmabála szerkezetű épület fűtésére. A szalma jó hőtároló kapacitással rendelkezik, így a kedvező szigetelési tulajdonságoknak köszönhetően nyáron is kellemes hőmérsékletet tart, így légkondicionálás beépítése fel sem merül.
Figyelmetekbe ajánlom a Csalán Egyesület honlapján fellehető kisfilmet, amely a szalma tűzbiztonsága miatt aggódóknak is szól. (Éghajlatvédelmi filmjeink között találod).
Ajánlott szakirodalom:
Novák Ágnes: Szalmabála építészet, E-misszió Egyesület, 2002
Medgyasszay Péter – Novák Ágnes: Föld- és szalmaépítészet, TERC Kft, 2006.