Ígértem egy részletes beszámolót a kaspókról is, a tavaszi feléledésünkkor. Lássuk a részleteket.
Régóta keresem, miként tudnám a szobanövényeimet valamilyen tematikus rendbe szedni, hogy szépen, egységesen nézzenek ki. Kaspókkal szeretném megoldani. Cink és fehér kerámia kaspóim már vannak. Most pedig nekiláttam beton darabok készítésének, házilag. (Itt jegyzem meg, a növényeinkkel kizárólag én foglalkozom, így ez a téma csak engem érdekel nálunk. Konzulenseim a témában: a bátyám és apósom. Dizájn témában azonban velük kevésbé tudok értekezni.)
Miután a pozsgásaim az ablakközben szépen átvészelték a telet, kikerültek az ablakpárkányra. Itt volt az ideje az átültetésüknek is, éppen időszerű tehát új tartók készítése.
Megmutatom az elkészítés folyamatát!
1. Az öntőforma - azaz dobozok gyűjtése
Nekem most tetra pak dobozokra volt szükségem. Nem használunk túl, de szerencsére kifogtam egy kakaó-kóstoltatást, onnan begyűjtöttem néhányat. (Bármilyen tárgy megfelel, amiből aztán ki lehet szedni a kész betont, tehát pl. párhuzamos oldala legyen, de akár egy tál is alkalmas, alaposan kiolajozva.)
2. A beton
Már év elején megtörtént a beszerzése. Nagyon készültem erre a projektre, úh. már januárban hazacipeltük egy 25 kilós zsákban az aljzatbetont. Elsőre most ezzel a finomabb anyaggal kísérleteztem, ami fehérebb egynemű, elegáns felületet ad. Továbbá beszereztem (= építkezésről kértem maradékot) hungarocell szigetelő anyagot, aminek mag szerepe volt az öntéskor. És alig vártam, hogy legyen egy nyugodt, magányos, főzésmentes szombatom!
3. Dobozok előkészítése
A kaktuszaim egyelőre kicsik, így a szabvány (tejes)doboz méret éppen megfelelt a célnak.A kefires pedig alkalmas volt öntőmagnak, de csak egy volt belőle.
Ezért a másik három méretre vágott dobozomhoz készítettem 3 darab magot hungarocellből, amit ragasztószalaggal betekertem, hogy könnyen kivehető legyen, ha már megkötött a beton.
Összekevertem a betont. A csomagoláson megadják, hogy 25 kilóhoz mennyi víz kell. Másfél kilót használtam, aránypárral szépen kiszámoltam a mennyiséget, és gondosan kimértem milliliterre, nehogy híg legyen. Belekanalaztam a dobozaimba az anyagot, és belenyomtam a kefireseket. Sokkal komoly felhajtóerővel kell számolni, mint, amire készültem, dobta is ki, rendületlenül. Ezért hirtelenjében súlyos, régi csavarokkal és reszelőkkel nyomtam le a bestiákat, amire vizes üveget állítottam, amíg a beton megkötött.
Némelyik el is mozdult, nem lett egyenletes a kaspó fala. De ezen nem kell nagyon aggódni: ha nem vékonyodik el, akkor teljesen megfelel, egyrészt a növények esetleg eltakarják, másrészt kifejezetten szabálytalan alakút akartam, és hólyagosat. Sajnos utóbbi még nem sikerült. Tök sima, homogén darabok lettek. Ezek viszont kifejezetten alkalmasak festésre.
Az öntőmag eltávolítása könnyen megy, ha nem tapadó a felülete:
Ha hibátlan felületet akartok, nagyon kell ügyelni a forma kiválasztására, de legjobb elkészíteni kartonból. Ez arra ad szabadságot, hogy tök jó geometrikus testeket lehessen létrehozni. Az enyémeken a tejes doboz kis megtörése is látszik, mutatom:
4. Szárítás
Ez volt a leglazább munkafázis. Másnap "kicsomagoltam" a betonkákat, kiszedtem a magokat, és hagytam őket megszáradni. A magokat érdemes jóval magasabbra hagyni, mint én tettem, úgy könnyebb kirángatni őket. A hungarocell annyiban szerencsés választás, hogy ki lehet kaparni, akkor már nagyon könnyen kijön a maradék.
Két napig szárítottam őket a konyhában, nem napon, csak simán felületre állítva, időnként megforgatva.
Íme az elkészült darabok:
5. Csiszolás
Ebből nem csináltam nagy ügyet, az elkészült darabokat csiszolópapírra fektetve, lehúztam egy kicsit a peremeket. Ha majd nem ilyen finom szemcsés, sima, könnyen terülő anyaggal dolgozom, és sikerül rusztikusabban önteni, semmiképp nem fogom csiszolni.
6. Festés
Ragasztószalagos maszkolással és szabad kézzel festve is dolgoztam (pl. a pöttyöknél). A festék ezúttal akril, de lehet bármi, próbálgassátok. A színkeverés lehetősége miatt választottam ezt. Papírmaséhoz nemrégiben kipróbáltam az aranyfüstöt, amit itt is alkalmaztam. Izgalmas lehetőségek rejlenek ebben is.
És a végeredmény. Hogy tetszik?
Ezzel az első körrel, mint kísérlettel, abszolút elégedett vagyok! Legközelebb rusztikusabb anyagot szeretnék, de jó, hogy a technikát kipróbáltam. Annál éppen a natúr felület az érdekes, ami szemcsés, szabálytalan. Kénytelen leszek újabb kaktuszokat beszerezni...
szöveg és fotó: Babarczy Veronika
