Nem tudom, ki hogy van vele, de engem mindig érdekelt, mi van a háztartási gépek belsejében, melyik milyen elven működik. Legtöbbet a mosógépünkkel foglalkozom mostanában, a nagy kérdés ez: menjen, vagy maradjon. A cikkünket ez a kérdésfelvetés alapozta meg... Egy mérnök feltaláló barátom nem csak a mi Hajdunkról, hanem a mosógépek történetéről adott egy kis összefoglalást, levélben. (Figyeljétek csak az urat, a fotón, ott hátul!)
Szia Drága!
Múltkor kérdezted, hogy mi a titka a mosógépnek és hogyan működik? Ott álltunk a kedvenc öreg Hajdu mellett és arról meséltél, hogy már hosszú évek óta milyen jól teszi a dolgát, csak hát öreg szegény, meg nem is szép, kéne venni helyette egy újat, amelyik jobban illeszkedik a mostani konyhába, amire én ugrottam, hogy jaj, ne! Mivel téged érdekelt, hogy miért pártolom annyira ezt az öreg darabot, jó messziről kezdem a mesét.
Hol is kezdődött mindez?
Már a 18. században is voltak mosást segítő gépek, de ezek tisztán kézi erővel üzemeltek. A patakban való mosáshoz képest mégis forradalmi előrelépés volt a használatuk.
A mai mosógép ősét a XX. század elején találták fel, és mint annyi más találmány esetében is, az akkori nagy pörgésben – nem lehet tudni, ki volt az első ötletgazda. Az első rugós modelleket aztán az idők során felváltotta az elektromos változat.
1914-től a német Carl Miele és Reinhard Zinkann cége már gyártotta az elektromos mosógépet – ebből a Miele márkanév a mai napig jól ismert. Az 1950-es évekig még nem volt kombinált mosógép, és az évtized közepén jelent meg először az első olyan modell, amely már mosott és centrifugált is egyben.
Aztán, ha már minden elektromos, miért is ne lehetne automata!
Itthon a jól ismert Hajdu automata mosógépek terjedtek el, és annak idején szinte mindenki, aki tudott, beruházott egy ilyenbe. És valljuk be, kevesen bánták meg! Volt félautomata változata is, amit kis óraművel lehetett felhúzni, ez szabályozta, hogy melyik funkció mennyi ideig menjen – jól emlékszem, ahogy ketyegett.
Az viszont kevésbé tudott, hogy ez a jó kis gép sajnos nem alapjaiban magyar fejlesztés. Akkori szokás szerint választottunk egy jó licencet és azt gyártottuk idehaza. Az eredeti neve AEG LAVAMAT volt és ez szolgált a Hajdu Minimat, Energomat, Energolux és a család többi tagjának alapjául.
De hát hogyan is működik az automata mosógép?
A gép a vizet a mosópor adagolón keresztül engedi be a dobba, és abban különféle irányokba és sebességekkel lötyköli a ruhákat. Hogy mennyi ideig és milyen sebességgel teszi, ebben különböznek a különféle programok. Ha sokáig vagy gyorsan durván mos, az jobban koptatja a ruhát, ha lassan és kevesebb ideig, akkor kíméli az anyagot. Ekkor a ruha már tiszta, de még tocsog a vegyszeres vízben.
A mosópor összetevőinél fogva lúgos kémhatású (mosószóda). Hogy a kimosott ruhát kellemes legyen viselni, öblítésre van szükség.
Ekkor jönnek az öblítő programrészek, amikor a gép a vizet kiszivattyúzza, majd többször is friss vízben forgatja át a ruhákat – közben beveszi az öblítőszert, amely savas kémhatásával semlegesíti az anyagban maradt lúgot. Végül centrifugál. A dob fordulatszáma ilyenkor annyira megemelkedik, hogy a nedves ruhák a falához tapadnak, a bennük lévő víz pedig a réseken keresztül kiszivárog.
Dióhéjban ennyire egyszerű!
Persze, ha belemennénk a részletekbe, kiderül, hogy elég komoly automata logika vezeti a gépet. Például meg kell várni, amíg a víz hőmérséklete eléri a kívánt értéket. Ezt a Hajduban egy retesz szerkezettel érték el, ami leállította a programkapcsoló forgását, amíg a beépített hőmérő szenzor nem jelzett, hogy a kívánt hőfokot elérte. Ugyanis ezt a gépet egy elektromosan hajtott óramű (a programkapcsoló) vezérelte, ami egy sok-sok kapcsolós érintkezőt nyomkodott egy bütykös tengellyel – ennek a tengelynek a kialakítása határozta meg a programban végrehajtott feladatok sorrendjét és idejét.
Miért megy tönkre hamarabb az újabb?
Hát ez sajnos a technikai fejlesztés hozadéka, amióta az automata vezérlést a mechanikus rendszerről átállították processzor rendszerre. Ugyan a víz és villanyfogyasztás kevesebb lett, de azon az áron, hogy az egész gép sokkal bonyolultabbá vált. Másfelől az új mosógépek már a tartós fogyasztási cikk kategóriába esnek, tervezett élettartammal, tehát eleve úgy gyártják őket, hogy menjenek is tönkre adott idő után. Erre van egy nagyon hányingerkeltő példa: egy nagy gyártó (nevet nem írok) mosógépében az elektronika konkrétan számolja hogy hányszor mostál vele és adott szám után letilt.
No, de ne legyenek nagy elvárásaink, hiszen az árakból következtethetünk a minőségre. Egy Hajdu Energomat a 80-as évek közepén kb. fél évi fizetésbe került. A maiak ára jóval alacsonyabb, cserébe vehetsz 5 évente újat, ami persze egyre kevesebb vizet és áramot fogyaszt majd. Vagy megfizeted az arányosan magasabb vételárat.
Sok sikert a döntéshez! (…Én a helyedben megtartanám a 20 éve megbízhatóan működő Hajdut!)
Gombóc B. Artúr
fotó: Fortepan, retronom.hu, Pinterest
