Kis-Takács Kati ismét egy csuda izgalmas angol különlegességről számol be.

Manapság, ha órákról beszélünk, egyből Svájc jut eszünkbe, pedig az órásmesterségben az angolok sem maradtak le. Az 1670-es években William Clement pontos órát akart készíteni, ennek érdekében hosszabb pendumot használt. A hosszú nyelv nem fért el az addig megszokott méretű keretekben, ezért egyedi, magas dobozt is kellett építeni hozzá – így készült el az első álló óra. Az előzőleg elterjedt darabokhoz képest hatalmasak órák voltak. Önállóan álltak és egymagukban is bútorként funkcionáltak. A köznyelv rövidesen új neveket talált nekik: padlóóra, hosszútokos óra és koporsó óra.


Eleinte kizárólag a királyi családnak és előkelőségeknek készítették őket, és később is csak a nagyon gazdagok tudták megfizetni. Az 1700-as évek elejére már Amerikában is megindult a gyártás, de az angol órások egészen a 19. századig, az olcsóbb elemek elterjedéséig, uralták a piacot.
A század elején már használták a Grandfather clock kifejezést, majd egy 1876-os dal, a My Grandfather’s Clock honosította meg ezt az elnevezést. A dal amerikai szerzője, Henry Work angliai utazása során látott egy hotelben egy nem működő órát. A hotel vezetője elmesélte elődei történetét, miszerint a hotelt egy testvérpár igazgatta korábban, a Jenkins fivérek, akik nagyon odafigyeltek az órára is. Amikor az egyik meghalt, az óra késni kezdett – minden javítás és állítgatás kudarcot vallott –, majd a másik testvér halálakor teljesen leállt. A dalban Work felcserélte a szereplőket a saját nagyapjára, és ez az egyre népszerűbb nóta eredményezte az álló órák új elnevezését.

A 20. század elején egyre több Nagypapa óra készült. Különböző anyagokat, elemeket, formákat alkalmaztak, ezért újabb nevek alakultak ki. Léteznek Nagymama (Grandmother), vagy Lányunoka (Granddaughter) órák is.
A méretek alapján eldönthető, melyikkel állunk szemben.

Az eredeti Nagypapa órák tömör fából készültek, 1,8-2,4 méter magasak. Szolid szerkezet, nagy –  25 cm – átmérőjű számlap és határozott vonalak jellemzik. A Nagymama órákat 1920-30 körül gyártották, 1,6-1,8 méter magasak. Kecses vonalak, kisebb számlap keskenyebb keret és ívelt formák jellemzik. Előfordulnak magas Grandmother és alacsony Grandfather órák is. A ’30-as évek után készült, nem magas minőségben kivitelezett Granddaughter órák 1,6 méternél alacsonyabbak. Ezen órák kerete már furnérlemezből készült mahagóni, dió, vagy tölgy színűre festve és a számlapot sem gravírozták, hanem csak megfestették.

Ma már nem szükséges antikokkal körbevennünk magunkat, hogy egy Nagypapa órát méltó körülmények között helyezhessünk el, az új, frissebb vonalvezetésű órák már a legmodernebb otthonban is kényelmesen elférnek. Lehet választani, kinek melyik tetszik.