Izgalmas hírrel jelentkezett a Vatikán: idén másodszor vesznek részt a Velencei Biennálén. Mégpedig egy pavilon és modern kis erdei kápolnák emelésével, a velencei lagúnák egyik szigetén, a Szent Márk térrel szemben található San Giorgio-n.
A pavilon névadója és ihletője a 20. század leghíresebb skandináv építésze, Gunnar Asplund. Woodland Chapel nevű kis erdei kápolnája pedig mintegy kiindulási pontként szerepel. Mint Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke kifejtette, a modern templomok többnyire rondák és személytelenek, alkalmatlanok arra, hogy az ima helyei legyenek.
A helyszín kiválasztása, az erdő hagyományos szerepére is felhívja a figyelmet, amely "a csend, a meditáció, az árnyék és a fény helyszíne". A projekt célja az is, hogy segítse helyreállítani a párbeszédet építészet és szakralitás között, amely az elmúlt évszázadokban oly sok fenséges templomot és katedrálist hozott létre, megváltoztava a világ építészetét, és a köztereket, ahol élünk.
A Szentszék pavilonja és a 10 kápolna a Velencei Biennálé és 16. Nemzetközi Építészeti Kiállításon először is egy remekművet állít mintául, amely, mint egy tájékozódási, találkozási pont, fejti ki Francesco Dal Co a projekt kurátora. Asplund kápolnája a hatalmas erdő mélyén, a természeti erőknek kitett épület, egyben a meditáció helye, amely sokrétűen szimbolizálja az emberi életet. Hozzáteszi, a feladat mégis szokatlan kihívás, hiszen a kápolna, mint építészeti forma mára erejét veszítette, így a tervezők számára nincsenek előzmények vagy modellek. Nekik maguknak kell újra megteremteni egy olyan épület típusát, amely egy elszigetelt természeti környezetben, teremt meg egy Asplundéhoz hasonló lelki élményt. Az épület egyszerűen egy metafora lesz, magáé az életé.
Tíz neves és nemzeközileg elismert építészt hívtak meg világnézettől függetlenül, hogy ebben a szellemben megterevezzék a maguk kápolnáját küldte el a pályázati anyagát, amelyeket a Biennálé közönsége megtekinthet majd (részletek itt, itt).
Annyi a megkötés, hogy a térben helyet kapjanak liturgikus elemek azaz egy oltár és egy pulpitus a felolvasáshoz. Az építtetők reménye az, hogy miként Asplund erdei kápolnája szimbolizálja a szent megnyilvánulását a világban, azzal, ahogyan az állandót és a változót megjeleníti a természet és az építészet közös nyelvezetével, és ezzel a kápolnák "Tízparacsolata" lett, a velencei erdei kápolnák is egy ilyen helyszínek lesznek azok számára, akik világnézettől függetlenül elzarándokolnak ide, a szépség és a természet keresésére törekedve, összhangban a teremtett világgal.
Források:
Vatican News
Elle Decor
New York Times
