Rácz Nóra ruha és kerttervező legújabb írását szemlélődés és nyaralás ihlette.
Biztosan sokan észrevettétek már, hogy a legelképesztőbb helyeken képesek megjelenni növények, akár szélfútta magokból, akár madarak által elpottyantva. A jelenség, és az így kialakult képződmények mindig nagyon érdekeltek, fotóztam sokat kövek közül, házfalakból, járda réseiből vagy az erdő kövei közül kibújó növényeket korábban is.
A kertben ki is próbáltam váratlan résekbe ültetni magokat vagy palántákat, vagy kis rásegítéssel egy-egy kőlap sarkát leütve, nagyobb helyet adva a növényeknek és a „változásnak”.
Legutóbb Horvátországban a tengerparton találtam a területüket a kövektől el- illetve visszafoglaló növénypárnákat. A tengermosta kövek kisebb-nagyobb réseibe behordott talajszemcséken megtelepedve élnek ügyesen, létükkel a változás állandóságát hirdetik csendben ám látványosan. A kezdő palántáktól az egész falakat beborító zöld függönyökig mindenre van példa,egészen hihetetelen, hogy milyen kis gyökérfelülettel és minimális talajjal beérik, és nemcsak hogy beérik, hanem virulnak nagyon.
Szeretem ezt a témát, rettentően inspirálónak találom szellemileg és konkrétan is, sőt valójában egy egész könyvre valót lehetne írni, fotózni és ötletelni erről. Itt a határok nem élesek, az átjárhatóságról, a viszonylagosságról szól minden, arról, hogy a dolgok nem fekete-fehérek, és ez így jó.
Nézzük csak mindjárt a növények világában például a gyom-nem gyom kérdést. Ugyanaz a növény az ember számára egyszer felesleges, zavaró vagy éppen irtandó ’veszélyes’ gyomnövény, míg más közegben, vagy mások számára kifejezetten kívánatos sőt nélkülözhetetlen része az adott növényi társulásnak.
Az egyik kedvencem például a kövér porcsin, amelyet gyomként ismerünk, a nagyüzemi mezőgazdaság egyik problémát jelentő növénye. Jó gyomhoz illőn sok helyen, gyorsan és jól él, a meleget szereti, így többnyire augusztusban veszem észre, itt az utcánkban is a lépcsők réseiben. Tavalyi görög utunk óta azt is tudom, hogy ez a kis terjedő, pozsgás zöld, isteni salátába keverve, olívaolajjal, sóval és citrommal. Krétai barátainkhoz utaztunk, akik érkezésünkkor először is hazavittek minket a közelben lakó szüleikhez, és ők készítették ezt a porcsinos salátát nekünk, persze uborkával, paradicsommal, olívabogyóval - nyilván a saját kertjükből - sok más nagyon egyszerű, és nagyon finom étellel együtt.
A növényi kölcsönhatások vizsgálatának igen széles irodalma van, a teljesen materiális beállítottságú kertészektől kezdve, az itthon viszonylag kevéssé ismert permakultúrás rendszereken át a biodinamikus mezőgazdálkodókig nagyon sok tapasztalat gyűlt össze, amelyeket kipróbálhatunk kedvünkre. A hagyományos gazdálkodás sokféle formája, a világ minden kultúrájában a mai fenntartható termesztési rendszerek, biogazdálkodások szellemi és gyakorlati alapját jelentették, amelyeket újra felfedezve és továbbgondolva használhatunk ma is.
Hiszen a természet, mint rendszer, nem „jár le”, nem avul el, legfeljebb nem ismerjük elég jól.
Fotók: a Szerző
