Dr. Balog Ágnes, táj- és kertépítész mérnök, aki környezeti nevelő és zöld otthon társ-tulajdonos is. Szakmai életében 1990 óta foglakozik intenzíven természetvédelemmel. A környezetbarát elveket tervezési munkáiban és saját családi házában -kertjében a gyakorlatban is próbálja minél hatékonyabban megvalósítani. Hét éve foglakozik aktívan környezeti neveléssel, a környezettudatos életmód népszerűsítésével.
A továbbiakban rendszeresen ír majd cikkeket kedvenc témáiban a Nem Art Decor számára.
A beharangozó Hundertwasser-kiáltvány részlet * mintegy mottóként tartozik a zöldtetőkről szóló cikk-sorozatához.


Vannak olyan dolgok az otthonteremtésben, -működtetésben, amelyekről évek, sőt évtizedek óta tudott, hogy jók, csinálni kellene, hasznosak, mégsem terjednek sehogy sem. Ilyen a szelektív hulladékgyűjtés (az ami most megy, kínlódás, vagy inkább paródia), a közösségi kertek ötlete (talán napjainkban kezd begyűrűzni), vagy akár a megújuló energiák használata (klassz, csak az a gáz, hogy majd mindenki gázzal fűt).
Ilyen a zöldtető is.

A bécsi Hundertwasser-ház alapkőletétele 1983-ban történt. Az elkészült épület tetején, erkélyein mára szinte kibuggyannak a fák-bokrok, a többmilliós látogatótömeg évtizedek óta lelkesen nézi és fényképezi az épületet, és a zöld-bőrű házak alkotójának számos más művét, majd hazamegy és nyilvánvalóan elfelejti az egészet. Vagy eszébe se jut, hogy ilyet otthon is lehetne. Néhány irodaház, természetvédelmi területen található látogatóközpont, egyéb épület tetőkertjét is megszemlélik az ott dolgozók, látogatók – lehet, hogy exkluzív ritkaságnak vélve valószínűleg szintén nem hagy túl sok nyomot bennük, vagy nem fordítják le saját házuk tájára a látottakat.

Bolygónkon rohamosan pusztítjuk az élő rendszereket, a természetes növénytársulásokat. Napról napra fogy az élő felület, amelyet betondzsungelekkel, aszfalttengerekkel zabáltatunk fel.
Az elvesző élő felület egy része visszaadható lenne élő növényzettel borított zöldtetőkkel az épületek tetején? Igen. Nem minden, de valamennyi igen.
Évtizedek óta hangzik a felszólítás, ösztönzés, hogy szigeteljünk, így spóroljunk energiát. (Aztán vagy van pályázat rá, vagy nincs, de inkább nincs…) Alkalmas a zöldtető – természetesen a tető szempontjából – megfelelő szigetelésére egy épületnek? Igen. Bebizonyosodott, hogy igencsak alkalmas, remek hőszigetelő képességei vannak. Nyáron hűt, télen „fűt”, szigetel.




Régóta köztudott, hogy a városi mikroklíma és általában településeink nagyobb részének környezeti tényezői meglehetősen egészségtelenek, száraz, poros, erősen fel- és túlmelegedő felületekkel teli, sivár lakókörnyezetet teremtenek. Segíthetnének ezen a különböző gyepes, nagyobb növényekkel, cserjékkel, fákkal beültetett zöldtetők? Igen, minden felsorolt probléma csökkentésében nagyban segítenének.
Minden együtt van és még sincs. Vannak zöldtetők, világszerte jelentős felületen, hazánkban is néhol. Csak éppen kétségbeejtően kevés, arányaiban szinte elenyésző mértékben borítják házainkat, nagyobb épületeinket.






Az 1990-es évek legelején egy németországi családi házban vendégeskedtem. A ház elbűvölő, jópofa, borzas zöldtetővel rendelkezett: egy természetes jellegű rét-szerűséggel, magas dús füvekkel, virágokkal. A tulajdonos kérdezősködésemre elmondta, hogy semmi dolga a zöldtetővel, nem szorul ápolásra, néha, ha már úgy gondolja, ősszel, vagy tavasszal legereblyézi egy kicsit a nagyobb száraz növényi részeket, de az sem fontos, jól van a tető, úgy ahogy van és ők is nagyon jól vannak vele. Nekem ez volt az első zöldtető-találkozásom. Ezután minden további utamon, szakmai munkámban is, szinte rávetettem magam a zöldtetőkre, gyűjtöttem a példákat, ötleteket. Családilag is elhatároztuk, hogy a mi házunknak is igazi, élő zöldtetője lesz. Szemet gyönyörködtető, ötletes, aranyos, fenséges zöldtetőket láttam az elmúlt években, évtizedekben, (sőt terveztem is, meg is valósult) - csak ahogy már sóhajtoztam az előzőekben is elszomorítóan keveset.




Időközben elérkeztünk a saját zöldtető megvalósításához. Ekkorra Magyarországon a zöldtetővel foglakozó szakma valamiféle merev, számomra kissé megmagyarázhatatlan rendszerbe foglalta a lassacskán megvalósulásra kerülő zöldtetőket. E rendszer ma is látható, olvasható ha valaki pl. első nekifutásra a neten kezd körbenézelődni a témában: vannak az ún, intenzív zöldtetők, ahol a tetőre kerülő talajkeverék 30 cm-nél vastagabb és intenzív kertészeti módszerekkel ápolják a zöldtető zöldjét, vagyis a növényzetet. Vannak emellett az ún. extenzív zöldtetők, vékonyabb igen speciális ültetőközeg felhasználásával, amelyek növényzetét szinte kizárólag extrán szárazságtűrő pozsgás (varjúhájfélék, kövirózsafélék stb.) alkotják és nincs intenzív kertészeti ápolás. Néhol még megkülönböztetnek aktív és passzív zöldtetőt, az előbbin járkálni lehet és használni, mint egy „földszinti” kertet, utóbbi „csak van”, nem léphetünk rá.
Reklámoznak ezen felül a kapcsolódó oldalakon spéci talajkeverékeket, ültetőládákat és –szőnyegeket, nem elmulasztva hangsúlyozni, hogy a zöldtetőépítés rendkívüli szakértelmet kívánó tevékenység, bele ne fogjunk házilagosan, csakis szakemberre bízhatjuk a létesítést. Most némileg sarkítottam és dióhéjba szorítottam a rendelkezésre álló források mondandóját, de borzasztó érzés motoszkál bennem, hogy nem inkább elriasztják-e ezen hazai fórumok a zöldtetőre vágyókat, mint lelkesítik?
Minden esetre a mi lelkesedésünk nem csappant, inkább valamiféle ellen-mozgalom bontakozott ki a részünkről: a lehető legházilagosabban fogjuk megalkotni saját zöldtetőnket és nem lesz sem intenzív, sem extenzív, hanem olyan jellegű, mint ez első általam megcsodált zöldtető: borzas, jópofa és rét-szerű.

A cikk 2. része: itt.

 

* „Városainkban megfulladunk a légszennyeződéstől és az oxigénhiánytól.
A növényzetet, amely éltet és lélegezni enged minket, módszeresen elpusztítják.
Létünk többé nem lesz emberhez méltó.
Szürke, steril házak homlokzatai mellett megyünk el és nem vagyunk tudatában,
hogy börtöncellákba utaltak minket.
Ha életben akarunk maradni, mindenkinek cselekednie kell.
Magadnak kell kialakítanod a környezetedet.
Nem várhatsz a felsőbbségre és engedélyre. (…)

Kötelességed minden rendelkezésre álló eszközzel jogaihoz segítened a növényzetedet. Ahová eső és hó hullik, mindenütt szabad természetnek kell növekednie;
ahol télen minden fehér, ott nyáron mindennek zöldnek kell lennie.
Ami a szabad ég alatt vízszintes, az mind a természeté.
Az utcákra és a háztetőkre erdőt kell ültetni.
A városokban újra erdei levegőt kell tudnunk belélegezni. 
Az ember-fa viszonynak vallásos méreteket kell öltenie. (…)”

Részletek Hundertwasser 1972-es Düsseldorf-i kiáltványából