Talán nem jó a puritán szót használni, mert riasztó lehet. De etimológiájában a pure a latin nyelvekben nagyon szép szó, tisztaságot jelent, de emelkedett átlátszó értelemben. Légiesen.
Furcsa kérdésfelvetés ez egy dekorációval foglalkozó oldalon: mintha azt gondolnánk most át, hogy díszítsünk-e, avagy sem. Pláne az előző cikk után, a régiségek dicséretével. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a lakberendezésben az egyszerűség stílus, egy nagyon is átgondolt irány, amely egyáltalán nem a díszítés hiányát jelenti.
A téma igen fontos, hiszen ezen áll vagy bukik az egész.

Az egész mi?
A tér hatása ránk, más szóval térélmény, a komfortérzet - megtelik-e a lelkünk egyfajta jó érzéssel, ha belépünk az adott helyre, vagy inkább ránk telepszik a zsúfoltság, a túl sokféle hatás (szín, fény, tömeg), netán az ízléstelenség?

A kevesebb néha több, mondják gyakran lakberendezők, belsőépítészek. Ahogy a lakásbelsőket elnézem, nem merünk hinni ebben igazán. Meg legtöbbünknek nagyon sok használati tárgyunk van és nem is engedhetjük meg magunknak mindig, hogy válogassunk, szanáljunk, cseréljünk. Mit tehetünk akkor? Maradjon minden a régiben?

Nálunk errefelé csak mostanában kezdünk bátrabban viszonyulni a lakberendezéshez. Rengetek a hozzáférhető profi külföldi lap, igényes honlapok, blogok. Létrejött egy hazai szakmai kör a lakberendezésben, szóval rengeteg jó változás történt. Mégis az a benyomásom, még nincs saját hang, nincs saját ízlés, még nem találtuk meg azt az ízt, hangulatot - illetve ezek sokféleségét - amely itt, nálunk jellemző. Nyilván ez egy hosszú folyamat, meg a recesszió sem éppen kedvez neki... Vagy mégis? Éppen a szükség szülhet nagyszerű ötleteket?
A magyar dizájnban azért erre is vannak példák, remek példák: hirtelen a zippzáras táska jut eszembe, amit talán többen ismernek.

A lakást illetően, épp úgy, mint az öltözködésben, kicsit még sablonosak vagyunk, viszont egyre nagyobb az igény, hogy ezen ki-ki változtasson a saját kis birodalmán, az otthonán.
Egy brit lakberendezőnél olvastam, a nyaralás jó alkalom arra, hogy visszatérve meglássuk, mennyi felesleges tárgy vesz körül minket. Ugyanő fogalmazott úgy, hogy megdöbbenti, mennyi értelmes, nyitott, jól szituált ismerőse él igénytelen környezetben, amit képtelen megérteni. Hogyan lehetséges, hogy művelt embereknek nincsen igényük a szép környezetre, amely tulajdonképpen őket magukat jeleníti meg? - teszi hozzá.
Nálunk inkább a korlátolt anyagi lehetőségeink szabhatnak határt, de a fantáziának azok sem!

Maradjunk a reális apró lépések módszernél. Ha vannak szobanövényeim, egyet kiválasztok és hangsúlyos helyre teszem, egy mini enteriőr jön létre. Lehet ez asztal, komód, ablakpárkány, polc. A növény egészen más hangsúlyt kap, és az új kontextus, amely ezáltal létrejön, árnyalja a meglévőt. Gazdagítja.
Nagyon jó kísérletezés kezdete lehet, ha megpróbáljuk új szemmel nézni a teret, amelyben élünk: hova esik szép fény, hol van túl sok tárgy, kerülgetünk-e valamit feleslegesen, nap mint nap? Vannak-e olyan holmik, amelyeket megszoktunk, holott nem szépek (ráadásul  feleslegesek is...). Ezeken a pontokon kezdődhet a változás. Frissítő élmény lesz, garantálom!

Babarczy Veronika