Valljuk be, mindnyájan szeretjük a csodákat, és szeretjük azokat a lakásokat, amelyekből a szemünk láttára születik új otthon. Ha pedig mindez jó adag kreativitással, „csináld magad” lelkesedéssel szépül, amit akár mi magunk is meg tudnánk valósítani, végképp a szívünkbe fogadjuk.
Ez szinte garantált annál a győri panellakásnál, amelybe a tulajdonos, Viki jó két éve költözött be, és a lehetőségei mindenképpen meghatározták, hogy jócskán bele kell majd tennie saját munkaerőt az átalakításba, hogy kisfiának és magának kényelmes, gyerekbarát lakássá alakítsa át. Hangulatra, színre már a lakáskeresés fázisában megvoltak az elképzelések. A fekete-fehér-szürke hármasát a fa felületek és más természetes anyagok jelenléte egészítette ki a tervekben, valamint egy cseppnyi játékosság, amely az apró részletekben köszön vissza. Kifejezetten felújítandó lakásokat nézegetett tehát, hogy majd a saját ízlésére formálhassa.
Még akkor is, ha az adás-vétel körülményei feszes tempót diktáltak az újdonsült tulajdonosnak: április 1-én kapta kézhez a kulcsokat és július 1-én már költözött. A szakmunkákat mesterekre bízta. A padló- és csempeburkolatokat, ha nem is prémium kategóriás, de jó minőségű anyagokkal szerette volna megoldani.
Egy igazi hőstett: Viki úgy döntött, hogy varr egy új, mosható kárpitot a régi kanapéra, mivel az igazi dizájn darabok nem olcsók, és nem fért volna bele a keretbe a vásárlás. Le a kalappal!
Szerencsével talált olyan minőségi Zalakerámia lapokat a fürdőbe, amit másodosztályúként forgalmaztak, az eredeti ár feléért. Ahhoz, hogy szép, egybefüggő padlóburkolatot kapjon, fontos volt, hogy legalább középkategóriás, minőségi anyagot válasszon, ami jól bírja az intenzív használatot.
– Mivel nagyon konkrét elképzeléseim voltak a leendő lakás hangulatáról, a bútorok nagy részét már keresgélés közben sikerült összegyűjtenem. Sokat magam újítottam föl. Szerencsésen jött ki, hogy akkor még részmunkaidőben dolgoztam, és az is, hogy Édesapám nagy segítségemre volt, míg a Mamám gyerekvigyázóként tartotta a frontot – teszi hozzá Viki, megmagyarázva, miként tudták teljesíteni a 2 hónapos „futamidőt”. Műhely gyanánt a szülői ház kertje szolgált, ahol tavasztól őszig lehetett dolgozni.
Az öreg íróasztalra – melyet a család egyik barátjának régi házából akartak kiszanálni – rá sem lehet ismerni, így, hogy elegáns új színt kapott, kis földgömb gombjai pedig egyenesen Londonból érkeztek.
Viki barkácsáruházban kapható vizes bázisú festékekkel szeret dolgozni. Könnyebb így a munka és környezetbarát az eredmény is. Kivételt képez a lakás egyik legizgalmasabb darabja, amely visszafogottságában is meghatározza a teret: a sárga tálalószekrény. Szintén porosodhatott már egy ideje valahol, amikor Viki édasapja rátalált az interneten. Erre a darabra saját készítésű krétafesték került, amelyet Viki wax-szal kezelt. Így vált a lakás meghatározó darabjává a vajsárga tálaló.
A gyerekszoba ruhásszekrényéről nem gondolná az ember, hogy már 20 éves. Az étkező székei pedig gyerekkori darabok a szülői házból, hozzájuk illő asztalt az interneten találtak.
A gyerekszoba díszpárnáit kisfia születése előtt varrta, amikor még jobban ráért, mondja a tulajdonos. A nagymamai segítség nem csak a varrásban, gyerekvigyázásban is elkelt a felújítás alatt.
Ha jól belegondolunk, az eddig felsoroltak jócskán derekas elfoglaltságot jelentettek. A hab a tortán a konyhabútor teljes felújítása. – Óriási kihívás volt az eredeti cseresznyeszínű konyhaszekrény, rémes zöld pulttal – meséli a tulajdonos. – Előbbit átfestettem és új fogantyúkat kapott, a pultot lecseréltettem. Iszonyú nagy munka volt, azt hittem sosem készül el. Nagyon szeretem a végeredményt, és örülök, hogy belevágtam.
A lehetőségek szabta szűk kereteket Viki egyébként pozitívan élte meg. Próbára tette a kreativitását, és izgalmas kihívások elé állította. Bátran álmodó lakástulajdonosunk azonban nem szereti az állandóságot, nem szívesen kötelezi el magát például a tárgyak rögzítésével sem, és azt is el tudja képzelni, hogy egy idő után a mostani szeretett darabokat mások váltják fel.
Babarczy Veronika
fotók: a Lakástulajdonos, és Oláh Gergely Máté
