Végre beszámolhatunk egy nagy-nagy előrelépésről: van szép, új redőnyünk. Igaz faredőny.
A sztori odáig nyúlik vissza, hogy az első kár, ami az új lakásban keletkezett, hogy leszakadt a redőny a nappaliban. Muszáj volt kihívni egy szerelőt, mert sötétben nem kezdődhettek meg a munkálatok.
Ő akkor kicserélte a régi fahengert acélra. Erre tekeredik fel a redőny a tokban.
Biztosan állította, hogy a faredőnyt felejtsük el, már nem létezik, nem gyártják, kész, vége. Ellenben vannak remek műanyagredőnyök. Úgyis nemsokára cserélni kell a miénket... Így tehát megjavította "még egy kis időre" a régit, és elment.
Az áttörést a parkettással való találkozás hozta, aki rengeteg jó szakembert ismert mindenféle famegmunkálási területen, ő ajánlotta a Horvát Redőnyt, akik, láss csodát, 90 éve egyfolytában redőnnyel foglalkoznak, és bizony faredőnnyel is.
Eleinte azt beszéltük meg Istvánnal, a családi vállalkozás egyik fiatal tagjával, aki eljött megnézni a redőnyállományt, hogy a meglevő 50-60 év körüli redőnyeink élettartamát tudják megnövelni. Ehhez leszerelték volna a őket, és kaptak volna egy alapos lenolajos beeresztést. De sajnos egyikük ezt már nem tudta megvárni és tragikus körülmények között, hatalmas robajjal leszakadt.
A baj, hogy már nem volt menthető.
A szerencse viszont az, hogy Horváthéknál volt még olyan régi típusú redőny, amire ki tudták cserélni. A ferdén leszakadt darabot először erős pántokkal visszahúzták a sínjébe.
Egy ekkora méretű redőny jó 50 kilós. A súlya attól is függ, hogy mennyi ideje használják, mennyire száradt ki a fája. Külön technikája van annak, miként lehet kiszedni.
Miután sikerült pántokkal visszahúzni a sínjébe, a mesterek elvágták az acélszalagot, amin a falécek futnak, és így emelték ki darabonként.
A teljes redőny végül három "szeletben" jött ki.
Miután több hetet is eltöltöttünk a félárbócos redőnnyel – a ház külső munkálatai miatt is várni kellett – kész szabadulás érzés volt, hogy végre leszerelték.
És akkor végre felkerülhetett az új!
A korábban kicserélt hengert újra be kellett állítani és ehhez átfúrni a tartószerkezetét, mert ferdén húzta fel a redőnyt.
Jó kis házi tornagyakorlat a redőnyhúzás, már értjük, miért ajánlotta István az elektromos redőnyhúzót... Mi az izommunkát választottuk!
Hátra van még, hogy a szép régi réztáblát megtisztítsuk, ami külön is elegánsan hangsúlyozza a régi szerkezet patináját. Annyira elhasználódott az ablaktok fája, amibe a táblát befúrták, hogy pótolni kell a fát. Erre lehet majd szépen felszerelni a réztáblát, addig kicsit ferdék a csavarok, amikkel felerősítették.
Igen, jól látjátok, az ablakokon még mindig ott díszelegnek a ragasztószalagok, amit a szigeteléskor hagytak ott. Most jön az, hogy végre érdemes megtisztítani az ablakot!
Babarczy Veronika
fotó: Oláh Gergely Máté