Sikerül a lehető leghosszabban elhúzni az adás-vételt. Gondolom, sokan ismeritek már, hogy elképesztően bonyolult tud lenni egy ilyen folyamat: ügyvéd, időpont egyeztetés, szerződés, pénzutalás, Földhivatal, közművek, órák átírása, kifizetés, kulcsmizéria… stb. De úgy néz ki, abszolváljuk és kezdődhet a show.
A mestereket mind egyszerre kellett odacsődíteni, mert csak 1 napra volt kulcsunk. Jöttek is, párhuzamosan értekeztünk fűtésről, radiátorokról, padlóról, szaniterről, asztalos munkáról, a kéményseprők vasgolyóiról, amit leengednek hosszú láncon ellenőrzéskor.
A héten pedig - minden vágyunk és reményünk - kivonulnak a fiúk, szép sorjában, ki-ki a maga feladatának és sorrendjének megfelelően, hogy feldúljanak mindent – természetesen a megbeszéltek szerint. Mi pedig csak a legvégén megyünk, úgy 2 hét múlva, amikor is kezünkbe adják a kulcsot és megtekintjük a pillanatok alatt felújított, gyönyörűen kitakarított lakást.
Húúúú, de jó is volna…!
A kis álmodozásomból sajnos csak a 2 hét igaz. És sokkoló.
Addig ugyanis be kell szereznünk az engedélyeket, csempét, listákból kiválasztani az alapanyagokat, mert nem mindet tudjuk megnézni bemutatótermekben – az idő rövidsége miatt –, mindemellett le kell vezényelni az egész menetet, őrült tempóban. No ez vár ránk, főleg rám. A férjem pedig majd elkészíti az előtte-utána fotókat, hogy láthassátok, és persze részt vesz az elemzésekben, agyalásokban, számolásokban nagy türelmesen.
Megtárgyaltuk a padlót. Ezúttal minden műfajt kipróbálunk: lesz fehérre festett öreg parketta, linóleum, járólap és festett járólap is.
A fürdőszoba lényegében megvan, a káddal már dicsekedtem. A konyháról is van terv, már csak egy-két ponton kell finomítani. A korábbi konyha hálószobává lesz, ott nincs különösebb nehézség azon kívül, hogy kicsike, mégis el kell helyezni benne egy nagy ágyat és kellő mennyiségű szekrényt minden ruhaneműnknek.
Az összes bonyolult és nehéz kérdés közül a legbonyolultabb a fűtés ügye. Milyen technika legyen, mit enged meg a lakás, a kémények, mi maradjon, mi menjen. No, és mivel fűtsünk…? Adott volna a gáz, de nagyon kacsingatunk a pellet irányába. Talán ismeritek ezt a környezetbarát fűtőanyagot, amely faaprítékból készül (kinézetre: száraz kutyakaja). Jóval takarékosabb a többi fűtésmódnál, de nem egyszerű az átállás, pláne egy városi lakásban, úgyhogy további átgondolást igényel.
Ilyet még nem csináltam, hogy ennyire szaporán kell elvégezni egy ekkora melót. Meglátjuk, hogy boldogulunk, drukkoljatok! Remélem, elégedettek leszünk az eredménnyel és bátran dicsekedhetek vele… (Ha nem is 2 hét múlva... )