Manapság elvétve látni olyan enteriőrfotót, ahol a szokásos buddha szobron kívül bármilyen más világvallás szimbólumai megjelennének.
Ennek a hiánynak akartam utánajárni és megmutatni, hogy léteznek igényes és ízléses megoldások a különböző felekezetekhez tartozók számára, ha az otthonaikban meg akarják jeleníteni a számukra fontos világnézet tárgyi kellékeit, vagy esetleg egy imasarkot akarnak kialakítani. Ezekből mutatok egy nagyon szubjektív válogatást, felekezeti bontásban.

k16.jpg

Nem burkolt célom ezzel az írással az is, hogy biztassak mindenkit, akit érint, merje megmutatni a hovatartozását, igényesen megjelenítve a vallására jellemző szimbólumokat az otthonában. Ezek ugyanis nem pusztán esztétikai minőséggel bírnak, hanem más ritmust és légkört teremtenek körülöttünk. Emlékeztetnek a gyökereinkre, arra, hogy kik is vagyunk valójában.

Kezdem a katolicizmussal,

amely mindig nagy pártolója maradt a művészetnek, ez, mondhatni, határtalan gazdagságot jelent a színek, a formák, a kultúrkörönként változó ízlés és mennyiségi felhasználás tekintetében.

Az északi országokban inkább a visszafogottság jellemző a hagyományos és a kortárs megjelenésekben. Gyakoriak a fali keresztek, a Mária-szobor. Régebben az ajtóknál szenteltvíz tartók voltak a falon és minden házban megtalálhatók voltak vallásos jelenetek festményen, olcsóbb vagy igen igényes kivitelben. 

A latin országok sokkal bátrabban tobzódnak a színekben, a tárgyak és a szimbólumok sűrű sokszínűségében.

A mennyiséggel sem fukarkodnak. Ha a szentek, az égiek tiszteletéről van szó, az legyen bőséges! Gyakran egész falakat borítanak be keresztek, szent szívek, a szentek képei, szobrai, vagy mindez vegyesen. Leginkább ez az életteli bőség ihleti meg a mai dizájnereket is. 

 

A judaizmus, 

a nagy történeti vallások alapja és gyökere. A vallásos használati tárgyakra itt inkább a visszafogott mértékletesség jellemző. Az évezredes hagyományok szépen letisztult rendszert teremtettek a tárgykultúrában. 

Időnként pedig a jól ismert zsidó humor és lazaság...

jud11.jpg

 

Az ortodox lakásbelsőkre és imasarkokra

a mediterrán bőség és a katolikus szigor egyaránt jellemző. A gyönyörű, házi kápolna szerű kis enteriőr részletek valóban alkalmas helyei az elcsendesedésnek, lelki megpihenésnek. 

 

A reformációval zárom a sort,

illetve, éppen, hogy nem igazán... Az atyafiak ugyanis a protestáláskor kizárták a cicomát, így nem sok mutatnivaló maradt. Tényleg nem találtam kifejezetten erre a kultúrkörre jellemző enteriőröket, így az érintettek sajnos meg kell, hogy elégedjenek egy poénnal. Illetve küldhetnek igényes és szép enteriőrfotókat, amivel kiegészíthetem a felsorolást! De igazán szépek legyenek!

Babarczy Veronika
fotó: Nem Art Decor/Pinterest

 

pro.jpg