Szia Drága!
A múltkori mosógépes levelem (lásd cikkünk: Hogy ne a szennyest kelljen kiteregetni...!) után írtad, hogy tetszett és írjak valami hasonlót más konyhai gépekről is.
Következőnek a mosogatógépet választottam. Habár az első szabadalmat 1850-ben Joel Houghton nevére jegyezték be, az első praktikusan használható készüléket 1896-ben az illinois-i Josephine Garis Cochran asszony alkotta meg.
Gazdag nőként neki magának nem kellett mosogatnia. Mivel szeretett partykat adni, egyszerűen inspirálta a feladat, hogy megoldja a felhalmozódó koszos edények problémáját.
Készüléke forró, szappanos vizet használt a tisztításhoz. Ötletét először hotelek és éttermek vették meg, és egészen az ötvenes évekig kellett várni arra, hogy a mosogatógép a háztartásokba is bekerüljön.
A mosogatógép alapműködése nem sokat változott az eredetihez képes. A kézi mosogatásnál használatos súrolószivacsot és az emberi izomzat erejét a gép a mozgó vízzel helyettesíti. A vizet a szórókar spricceli az edényekre, amely úgy forog, hogy azokat bizonyos sebességű és meghatározott nyomású víz érje. Az ételmaradékok ezzel a módszerrel kíméletesen távolíthatók el az edényekről.
Ahhoz, hogy ne kelljen folyamatosan fogyasztani és melegíteni a vizet, a gép zárt keringetésű, tehát az egyszer bevett felmelegített vizet és szivattyúk segítségével keringeti. A keringetett víz leoldja a koszt az edényekről, ezután a gép ezt a koszos vizet kinyomja, majd öblít. Végül “befűt” az edényeknek, hogy gyorsabban megszáradjanak.
A mosogatás hatékonyságát három fő tényező határozza meg: 1. a víz nyomása, 2. a vegyszerek összetétele, 3. az idő – emiatt térnek el a programok hőfokban, és időben, hiszen a mechanika állandó.
A mai mosogatógépek a keringetéses rendszernek köszönhetően kevés vizet fogyasztanak, számomra az aggodalmat az erős vegyszerek jelentik, amiket a tabletta tartalmaz.
Aztán ott van még a só. Kérdezhetnéd, minek a mosogatógépbe só?
A gép fel van szerelve egy vízlágyító rendszerrel, ez megköti a kemény vízben található kálcium és magnézium ionokat. Egyfelől megakadályozza ezzel a készülék vízkövesedését, másfelől növeli a mosogatás hatékonyságát. Ez a mosogatógép só, tulajdonképpen jódozatlan asztali só, amit nagy szemekre kristályosítanak ki, hogy megakadályozzák a lágyító rendszer eltömődését. Ennek a vízlágyító rendszernek az aktív eleme a só, ami az üzem során folyamatosan fogy, ezért szükséges időről-időre pótolni.
Előfordulhat, hogy úgy találjuk, a mosogatógépünk egy idő után szagos, és mintha nem is mosogatna olyan szépen…
"A hosszan tartó használat feltétele a rendszeres karbantartás. A gép belső szűrőit legalább két-három hetente ki kell tisztítani, és le kell fertőtleníteni a lerakódott zsíros ételmaradékok miatt. A mosogatógép nem látható részeinek tisztítása és fertőtlenítése is szükséges, erre a célra egyedül az üzletekben kapható mosogatógép-tisztító vegyszert használjuk, legalább 6 havonta.
A mosogatógépek esetében gyakran fellépő irritáló szag szintén azt jelzi, itt az ideje egy alapos takarításnak. Hogyan is? Amennyiben van rá lehetőség, emeljük ki a mosogatógép kosarait, készítsünk egy meleg vizes, fertőtlenítőszeres oldatot, majd tisztítsuk meg az ajtó keretét körbe-körbe. Meglepődünk majd, mennyi szennyeződés távolítható el a szigetelés legapróbb, főleg alsó réseiből (ehhez szerencsés egy fogkefét használni)." (Idézet forrása: itt.) *
Remélem, érdekesnek találtad ezt a levelemet is .
Maradok tisztelettel:
Gombóc B Artúr
* hasznos infók:
http://www.haztartasigep.netlap.info/a-mosogatogepek-tipikus-hibai/
http://ezermester.hu/cikk-920/Viztakarekos_haztartasi_gepek
